HAJDÚ PÉTER MAGYAR NEMZET
2017. augusztus 24., csütörtök 14:04, frissítve: csütörtök 19:29
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Nehezen magyarázható logikus érvekkel, hogy a kormányzat miért a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteknek adott adókedvezményt az időskorúak foglalkoztatásakor, s nem közvetlenül a munkára vállalkozó idősek közterheit csökkenti – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az Az én pénzem portál szakértője. – A július óta élő rendszer ugyanis úgy működik, hogy a munkáltató szerződést köt a nyugdíjas-szövetkezettel egy munka elvégzésére, és ezért díjat – tehát nem munkabért – fizet számára – fejtegette Lovas Judit. – S miután a munkáltató bruttó költségben gondolkodik, jó az esélye, hogy a korábban fizetett bruttó bér plusz közterheknél kevesebbre szerződjön, azaz nyerjen az ügyön. A szövetkezetnek az alkalmazott nyugdíjas bére után kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetnie, a munkabért terhelő egyéb adókat és járulékokat nem. Több most alakult szövetkezettől származó információink szerint azonban az így kapott kedvezmények nem jutnak el teljes egészében a munkát végző nyugdíjashoz, és a munkáltatótól kapott díj hozzávetőleg harminc százalékát megtartja magának a szövetkezet. Így a nyugdíjas valamivel több pénzhez jut ugyan, de nem sokkal. Az állam helyett pedig vállalkozók zsebében landolhat közel akkora összeg, mint amennyi az elengedett járulék lenne.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy túlzónak tűnik ekkora összeget lecsípni a szerződéses díjból, hiszen a nyugdíjas-szövetkezetek kiadásai nagy valószínűséggel ennél jóval kisebbek. Lovas Judit különösen azok után furcsállja a szabályozást, hogy néhány évvel ezelőtt maga a kormány korlátozta a nyugdíjasok munkavállalását. A mostani gesztust persze magyarázhatja az a hátsó szándék, hogy a kormányhoz közeli szövetkezetek élhessenek majd jól az állam által átengedett összegből. Ezt látszik alátámasztani, hogy Lovas szerint mind többen rebesgetik: egyes ágazatokban majd fölülről súgják meg, hogy mely szövetkezetekkel tanácsos szerződést kötni a munkáltatóknak, ezek pedig jó eséllyel kormány közeliek lesznek.
A nyugdíjas-szövetkezetekről szóló jogszabályok megjelenésekor arról is beszéltek, hogy ezek majd megoldhatják a munkaerő elvándorlása miatt kialakult munkaerőhiányt. Erre azonban kevés esély látszik. Meskó László, a Nyugdíjasok Pártja 50+ szóvivője lapunknak elmondta, hogy az átlagnyugdíjas más tempóban dolgozik, más feladatot tud elvállalni, mint egy aktív dolgozó. Véleménye szerint a július elsejétől engedélyezett nyugdíjas-szövetkezetek olyan feladatokra tudnak munkaerőt közvetíteni, amelynek ellátása úgymond szabadon alakítható, például közterületen elvégezhető munkák. De a nyugdíjasok sem reggel nyolctól délután ötig akarnak dolgozni, hanem képességeikhez igazítanák a munkát.
Hasonló véleményen van Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke is, aki szerint egészen más „műfaj” nyugdíjast foglalkoztatni, mint bárki mást. Merőben más munkastílus az, amit ők képviselnek. Azaz a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is alaposan át kell gondolniuk, hogy valóban jól együtt tudnak-e működni. Kérdésünkre az elnök elmondta, bizonyos területeken biztosan jó megoldást jelenthet nyugdíjasok alkalmazása, de az általános munkaerőhiány felszámolását nem lehet elvárni a nyugdíjas-szövetkezetektől.
Az elnök arról is beszélt, hogy saját szövetkezetük alig egy hete kapta meg működési engedélyét, ezért nincsenek még tapasztalataik az új formával kapcsolatban. Tagszervezeteik is aktivizálódnak, már több megyéből jelezték, hogy saját szövetkezetet szeretnének alapítani. Elmondta, hogy nyugdíjas-szervezetként sok munkaerő-közvetítővel kapcsolatban állnak, s úgy látják, azokban a megyékben érdeklődnek leginkább munkalehetőség iránt a nyugdíjasok, ahol alacsonyabbak a nyugdíjak, így például Szabolcs-Szatmár-Beregben és Békésben.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.24.
/ A cikket tallózta: Berg Marianna /