Nyugdíjas Parlament

Budapest, 2019. február 14., csütörtök (OS)

Az Országos Nyugdíjas Parlament képviselői az Európai Bizottság nyugdíjszakértőjével áttekintették a hazai idősek helyzetét és jövőjét.

Az Európai Bizottság Budapesti Képviselete, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozata és az Országos Nyugdíjas Parlament szervezésében a szakértők pódiumbeszélgetés keretében beszélték meg a nyugdíjasok jelenlegi helyzetét és a jövőjükre vonatkozó prognózisokat. A meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy - a történelmi örökség miatt - a jövőben a kormánynak nagyobb szerepet kell vállalni az idősek életkörülményeinek javítása és az alacsony nyugellátás érzékelhető emelése érdekében. Javasolták, hogy az évenkénti nyugdíjemelés mértékének meghatározása esetén a fogyasztói áremelkedés várható hatása mellett a prognosztizált bérkiáramlást is vegyék figyelembe. A hosszú távú tervek megbízhatósága érdekében a demográfiai folyamatok előrevetítése mellett jelentősebb súllyal kell figyelembe venni a mesterséges intelligencia térnyerésének, a hagyományos munkavégzés jelentőségének megváltozásának hatását is. A résztvevők szükségesnek tartották az EU tagországai nyugdíjpolitikájának érdemleges összehangolását, az európai alapnyugdíj bevezetését és a mindenkire kiterjedő méltó időskor biztosítását.

Kiadó: Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület

Tisztelt Nyugdíjasokat Képviselő Szervezetek!
Tisztelt Sorstársunk!
Kedves Barátunk!                                                                                        

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete - a korábbi plenáris ülésünk felhatalmazása alapján - 2018-ban is megszervezte a felmenő rendszerű megyei nyugdíjas parlamenteket. A szervező munkában nagy segítségünkre voltak az idősek helyi szervezetei, klubjai, körei, tagozatai és műhelyei. A nyugdíjasok megvitatták az idősek életkörülményeire, társadalmi megbecsültségükre, és társas kapcsolatuk alakulására hatással lévő körülményeket, megfogalmazták a helyzetük javítására vonatkozó javaslataikat. A helyi szinten megválasztott küldöttek részvételével a közeljövőben megszervezésre kerül az Országos Nyugdíjas Parlament III. ülése.

Meglátásunk szerint az érdekképviseleti munkánk akkor lehet sikeres a jövőben, ha a megyei nyugdíjas parlamenteken felvetett témák közül kiválasztjuk azt a legfontosabb (legsürgetőbb, leglényegesebb, legaktuálisabb) ügykört, melyre az erőforrásainkat koncentrálnunk kell.

A megyei nyugdíjas parlamentek határozatai alapján elkészítettük azt az összeállítást mely segítségünkre lehet a felvetések közötti megfelelő súlyozáshoz.

Kérjük, hogy a felvetések közül válasszátok ki azt a témát, melyre a közeljövőben koncentráljunk. Az Országos Nyugdíjas Parlamenten a megyék küldöttjeitől, az idősek országos hatókörű szervezeteinek képviselőitől, a meghívott szakértőktől és a vendégektől is az kérjük, hogy a felszólalásában az általuk kiválasztott téma indokoltságáról, súlyáról, stratégiai jelentőségéről szóljon.  Az elhangzottak alapján szavazással tudjuk majd eldönteni a nyugdíjas társadalom által legfontosabbnak tartott témakört.

A megyei nyugdíjas parlamenteken megfogalmazott javaslatok:    

1.) A Kormány és az idősek önszerveződéseinek képviselőivel jöjjön létre egy rendszeres, kiszámítható, nyilvános egyeztető és konzultációs intézmény.

2.) Az Alaptörvényt meg kell változtatni úgy, hogy a jövőben tartalmazza az idősek méltó életkörülményei biztonságának garantálását. (a „segíti elő” a „törekszik” szándékoknál határozottabb elkötelezettségek intézményesítése)

3.) A nyugdíjrendszer fentarthatósága és biztonsága érdekében központi intézkedéseket kell hozni az ország termelékenysége és a versenyképessége javulása érdekében.

4.) A Kormány háttérintézményei tegyék láthatóvá azt, hogy az idősek folyamatosan hozzájárulnak a nemzeti közösség felosztható forrásaihoz. (adó, járulék és illetékfizetés révén, az önkéntes és fizetetlen háztartási munkák átvállalásával, az aktív korosztály számára örökül hagyott nemzeti vagyon hozamaként)

5.) Az év elejei nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor, a prognosztizált infláció nagyságának figyelembevételén túl, a várható bérkiáramlásának mértékét is vegyék figyelembe. (vegyes indexálás)

6.) Az év elejei nyugdíjemelés differenciáltan – az alacsony nyugdíj értékűeknél esetén magasabb, a magasabb nyugdíj értékűeknél alacsonyabb – mértékben történjen meg.

7.) Vezessék be a sajátos élethelyzetbe lévő idősek számár a rugalmas nyugdíjba-vonulás lehetőségét. (bonusz - malusz rendszer)

8.) Biztosítani kell a Nyugdíjbiztosítási Alap - jogi, szervezeti, gazdasági és személyi – önállóságát. Valósuljon meg az Alap ellenőrzése az érintettek releváns önszerveződései által.

9.) Döntést kell hozni arra vonatkozólag, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból fő ellátásként folyósított havi öregség nyugdíjak:

        a.) legkisebb összege ne lehessen kevesebb mint ezen kategóriában az előző évi nyugdíj mediánértékének 60 százaléka,

        b.) legmagasabb összege ne lehessen nagyobb, mint ezen kategóriában az előző évi nyugdíj mediánértékének 600 százaléka.

10.) A közeljövőben intézkedéseket szükséges hozni, arra vonatkozólag, hogy a nyugdíjkorrekciós program keretében csökkentsék a térségek közötti, a nemek közötti, és a nyugdíjba vonulás időpontjától függő nyugdíjkülönbségeket.

11.) A nyugdíjprémium szabályain változtatni szükséges úgy, hogy a folyósított ellátás mértéke beépüljön az érintettek alapnyugdíjába, ezzel növelve a következő években esedékes nyugdíjemelés bázisát.

12.) A nyugdíjprémium kiszámításának alapjául szolgáló 80 ezer forintos viszonyszám – a 2008. évi átlagnyugdíj – mértékét a mindenkori átlagnyugdíj nagyságához kell igazítani.

13.) Ratkó-korszak gyermekei a nyugdíjrendszer ellátottjai körébe mostanában lépnek be. Számuk igen jelentős (kb. 720 ezer fő), így biztosítani kell a szükségleteihez igazodó ellátórendszereket. (idősotthonok, időskorúak nappali ellátása, szociális távfelügyelete stb.)

14.) Központi intézkedést kell hozni arra vonatkozólag, hogy az idősotthonokban fizetendő havi térítési díj összegének évenkénti emelése ne haladhassa meg az éves nyugdíjemelés mértékét.

15.) Központi intézkedést kell hozni arra vonatkozólag, hogy az idős korra egyre nagyobb méreteket öltő elmagányosodási jelenség oldására létre jöjjenek a sajátos intézmények. (kiemelten a kistelepüléseken élők hátrányos helyzetére tekintettel)

16.) Intézkedést szükséges hozni a „Nyugdíjas Igazolvány” bevezetése érdekében, hogy az idősek a hazai és nemzetközi szolgáltatók és hatóságok elött a nyugdíjas státuszuk tényét és a kedvezmények igénybevétele jogosultságát hivatalosan is igazolhassák.

17.) A közszférában is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az öregségi nyugdíjasok munkavállalást - az SZJA megfizetésén túl – se a munkáltatót, se a munkavállalót más adó-, járulék-, hozzájárulás fajták ne terheljék.

18.) Az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében az elkövetőknél súlyosbító körülményként vegyék figyelembe a sértett idős emberek korát.

19.) Sürgősséggel fel kell mondani a magyar – szovjet szociálpolitikai egyezményt (1963. évi 16. sz tvr), és az Ukrajnában szerzett biztosítási jogviszonyt a magyar nyugdíj meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni.

20.) Felül kell vizsgálni a nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindexhez használt főcsoportokba tartozó áruk és szolgáltatások százalékos arányát.

21.) Plusz forrást kell biztosítani arra, hogy az özvegyül maradt nyugdíjas - normatív alapon - kapjon egyszeri támogatást a társának halálakor. (kegyeleti támogatás)

22.) A Kormány kezdeményezze az Országgyűlésnél, hogy az hozza létre az „Idősügyi Szószóló” intézményét.

23.) A Nyugdíjbiztosítási Alapból folyósított ellátások közül külön kell választani a biztosítási elv és a szolidaritási elv alapján történő kifizetések csoportját.

24.) Az öregségi nyugdíjasok részére térítés mentesen kell biztosítani a szakorvos által szükségesnek tartott gyógyszereket.

25.) Azon felnőtt háziorvosi körzetek számára, ahol az egészségügyi alapellátásra bejelentkezettek között többségben vannak a nyugdíjjogosultak, ott kiegészítő pótlékot kell bevezetni.

26.) Lehetővé kell tenni minden személyi jövedelmi adót fizető állampolgárnak, hogy adójának egy százalékát saját nyugdíjas szülei részére átutalhassa.

27. A társasági adófizetésre kötelezetteknek lehetővé kell tenni azt, hogy adójának negyven százalékát valamely országos hatókörrel működő, idősek képviseletét célul kitűző önszerveződő civil szervezet részére felajánlhassa.

28.) Felül kell vizsgálni a hatályos adórendszert, abból a célból, hogy az idősek kiszolgáltatottságát csökkentő, életkörülményeinek biztonságát erősítő intézmények és személyek kedvező adózási körülmények között végezhessék munkájukat. (pl. egyszerűsített foglalkoztatásról-, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvények)

29.) Az évente megrendezésre kerülő, önszerveződésen alapuló, felmenő rendszerű, pártoktól független nyugdíjas parlamentek intézményének működését központi költségvetésből kell biztosítani.

2. oldal / 2

Friss híreink

Please publish modules in offcanvas position.