Nyugdíjas Parlament

Eredményes tárgyalást folytattunk az Országgyűlés Elnökével, egy lehetséges, jövőbeni Országos Nyugdíjas Parlament felsőházi üléstermében történő összegző megbeszélésével kapcsolatban.

A "Nagy Parlament" elnökét (Kövér Lászlót) a "Kis Parlament" képviselői (Némethné Jankovics Györgyi - NYOSZ, Juhász László MSZSZ Nyugdíjas Tagozata - Karácsony Mihály - ONYP) tájékoztatták az elmúlt évek felmenő rendszerű nyugdíjas parlamentek:

  • tapasztalatairól,
  • javaslataik fogadtatásairól,
  • nemzetközi kisugárzásainkról
  • előkészítés alatt lévő idei terveinkről

Tárgyalás eredményeként ígéretet kaptunk arra, hogy késő ősszel, vagy kora télen lehetőségünk lesz arra, hogy térítés nélkül igénybe vehessük a felsőházi üléstermet, ha a majdani, a közös döntésünk eredményeként, az esetlegesen, 2020 őszén megszervezzük az ötödik felmenő rendszerű nyugdíjas parlamentet.

Csalódottan értesültünk arról, hogy a Kormány nem vette figyelembe az Országos Nyugdíjas Parlament javaslatát és a tegnap megjelent 300/2019.(XII.11.) számú Korm. rendeletben 2020. január elsejével csak 2,8 százalékkal emelné meg a jogosultak ellátását.

Az emelés mértékét azért tartjuk méltánytalanul alacsonynak mert, a Kormány figyelmen kívül hagyta, hogy:

  • a fogyasztói árak stabilitásáért felelős MNB előrejelzése szerint a jövő évere 3,4 százalékos infláció várható,
  • a jövő évi gazdasági növekedés (GDP) mértéke várhatóan 4 százalékos lesz, melynek az örvendetesen magas értékéhez a nyugdíjasok is tevőlegesen hozzájárulnak
  • a várható fogyasztói ár emelkedésénél alacsonyabban megállapított év elejei nyugdíjemelés azt eredményezi, hogy a nyugdíjasok ismét 10 hónapig hiteleznek a költségvetésnek,
  • a Kormánynak lehetősége lenne arra, hogy a „makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további intézkedéseket tegyen”

Az idősek képviselői azt kérik a Kormánytól, hogy a bruttó bér és keresettömeg (9,6%) és a fogyasztói-ár index (3,4%)  várható alakulásának figyelembe vételével a jövő évi nyugdíjemelés mértékét 6,5 százalékban állapítsa meg.

  1. Akarja-e, hogy az állami, illetve az önkormányzati fenntartású idősotthonokban lakók havi terítési díjának az évenkénti emelkedése ne haladhassa meg az év eleji százalékos nyugdíjemelés mértékét?
  1. Akarja-e, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból főellátásként folyósított havi legkisebb öregségi nyugdíj és a havi legmagasabb öregségi nyugdíj között a különbség harminckilencszeresnél nagyobb ne lehessen?
  1. Akarja-e, hogy a munkavállaló heti negyven óra munkaidőn túli foglalkoztatása esetén a túlmunkában eltöltött időt a nyugdíjszámítás szempontjából kiegészítő szolgálati időként kelljen figyelembe venni?
  1. Akarja-e, hogy az idősek sérelmére megvalósított bűncselekmények elkövetőinél súlyosbító körülményként vegyék figyelembe a sértett idős emberek korát?
  1. Akarja-e, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból folyósított nyugdíjak év eleji megemelése úgy történjen, hogy az átlag alatti nyugellátásban részesülők százalékosan magasabb, ugyanakkor az átlag feletti nyugellátásban részesülők százalékosan alacsonyabb nyugdíjemelésben részesüljenek?
  1. Akarja-e, hogy az időskori létbiztonság érdekében a Nyugdíjbiztosítási Alap ismételten önálló pénzügyi alapként, továbbá a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala, valamint az Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület delegáltjaiból álló testület ellenőrzése alatt működjön?
  1. Akarja-e, hogy az időskori megélhetés biztosítása és a társadalmi szolidaritás érvényesülésének elősegítése érdekében „a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról” szóló törvényben felsorolt kedvezményezettek köre egészüljön ki „a rendelkezésre jogosult nyugdíjas szülei” lehetőségével?
  1. Akarja-e, hogy az idős emberek közösségi jogai érvényesülésének támogatása érdekében, „a társasági adóról és osztalékról” szóló törvény „kedvezményezett célnak minősülő” pontja a „nyugdíjasok érdekében tevékenykedő egyesületek működési támogatása” céljával egészüljön ki?
  1. Akarja-e, hogy a társadalmi szolidaritás érvényesülésének elősegítése érdekében a jelenleg hatályos „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben” szereplő előírások úgy módosuljanak, hogy a.) 372.000 és 420.000 közötti átlagkeresetrész 10 százalékát, b.) 421.000 forint feletti átlagkeresetrész 5 százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításakor figyelembe venni?
  1. Akarja-e, hogy a társadalmi szolidaritáson alapuló, egységes állami nyugdíjrendszer, minden magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhellyel rendelkező, korbetöltött öregségi nyugdíjas személynek, az időskori létbiztonsága érdekében, biztosítsa a medián nyugdíj hatvan százaléka feletti összegű nyugdíj folyósítását?
  1. Akarja-e, hogy az időskori megélhetés biztosítása érdekében mind a járulékfizetésre kötelezett foglalkoztatók, mind a biztosítási kötelezettséggel járó munkát végző foglalkoztatottak után fizetendő nyugdíjjárulék, ne csak a nevében, hanem a természete szerint is, ismét járulék – tartalommal rendelkezzen?

Előzmények:

  • Az Országos Nyugdíjas Parlament I. ülésére Budapesten 2017. május 17-én került sor. Az elfogadott határozat kérte a Köztársasági Elnök Urat, hogy meghatározott ügyekben kezdeményezzen törvényalkotást, más ügyekben tagadja meg a jogszabályok kihirdetését és megint más kérdéskörben irányítsa a közbeszéd figyelmét az idősek sajátos gondjaira.

Az Országos Nyugdíjas Parlament kezdeményezte „Az idős nemzedék érdekében szükségesnek tartott, az aláíró pártok mindegyike által támogatott elvek és intézkedések” című dokumentum kidolgozását, melyet 2017. december 19-én, tizenegy, a választásokon induló párt írt alá.

  • Az Országos Nyugdíjas Parlament II. ülésére Budapesten 2018. január 25-én került sor. A küldöttek jóváhagyták a pártok által aláírt dokumentumot és állásfoglalást adtak ki a közelgő választással kapcsolatban.

  • Az Országos Nyugdíjas Parlament III. ülését Budapesten 2019. február 8-án tartottuk. A résztvevők elfogadták az idősek életkörülményeinek javításához szükségesnek tartott intézkedés csomagot - „Problématérkép” – és meghatározták a két legfontosabbnak ítélt rendelkezési javaslatukat. (Prioritás)

Az Országos Nyugdíjas Parlament kezdeményezésére elkészült az a „Szándéknyilatkozat” melyben, az Európai Uniós intézményeben az időseket érintő munka kedvező befolyásolására vállalkozó szervezetekkel 2019 májusában - négy a választáson induló párttal - írtunk alá.

  • A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének 2019. augusztus 7-i határozatának megfelelően, 2019 őszén, a megyei nyugdíjas parlamentek: az időseket szervező helyi egyesületek, tagozatok, klubok, körök, műhelyek és csoportok megtartották ülésüket. A megbeszéléseken megvitatták a nyugdíjasok életkörülményeinek jobbítását, társadalmi megbecsülésük javítását és anyagi kiszolgáltatottságát csökkentő javaslatokat.

  • Az Országos Nyugdíjas Parlament IV. ülése az Országgyűlés Népjóléti-, és a Költségvetési Bizottság tagjainak az aktív közreműködése mellett került sor.

 

Az Országos Nyugdíjas Parlament IV. ülése meghozta az alábbi határozatot:

 

  1. Továbbra is fenntartjuk a nyugdíjasok nevében azt a kezdeményezésünket, hogy a legfontosabb intézkedésnek tartjuk:

  1.  az év elején esedékes nyugdíjemelés mértékét a tervezett bruttó bér- és keresetnövekedés és a várható fogyasztói árindex növekedés együttes figyelembevételével kerüljön meghatározásra.

  2. az idősek önszerveződő egyesületeinek és a Kormány képviselői között jöjjön létre egy rendszeresen működő egyeztető fórum.

 

I. Javasoljuk, hogy a települési önkormányzatok a munkájuk során kiemelt figyelmet fordítsanak az idős honfitársaink életkörülményeinek javítására, kiszolgáltatottságuk csökkentésére és biztonságuk fokozására. Ennek érdekében javasoljuk, hogy:

a.  Az önkormányzati vezetők és a településükön tevékenykedő időseket tömörítő szervezetek, tagozatok, klubok, körök és műhelyek képviselőinek bevonásával hozzanak létre egy a nyugdíjasokat érintő kérdések megbeszélésére hivatott egyeztető fórumot.

b. A nyugdíjasok képviselőivel való egyeztetés után hozzák létre a helyi önkormányzat „Idősügyi Tanácsnok” tisztségét.

c. a településükön, megyéjükben szervezzék meg az önkéntes munka lehetőségét, amelyben az idős emberek – a szükséges felkészítés után – tudnak segíteni idős társaiknak napi problémáik megoldásában, kiegészítve az önkormányzati szociális házi segítségnyújtást;

d. A területünkön működő idősotthonok korszerűsítésével, bővítésével segítsék az ezt igénybe venni kívánók lehetőségeit, és fordítsanak kiemelt figyelmet az ott dolgozók, a szociális ellátórendszerükben dolgozók anyagi és szakmai megbecsülésére is.

e. Teremtsék meg annak a feltételeit, hogy az idősek körében egyre növekvő elmagányosodás folyamata megálljon, majd a kedvező irányba forduljon.

f. Hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy az idősek minél könnyebben hozzájuthassanak a közszolgáltatásokhoz.

 

II. A korábban elfogadott „Problématérkép” pontjait az alábbi témával egészítjük ki.

        (Azokat a pontok aktualitását továbbra is fenntartjuk, melyekben a Nemzeti Választási Bizottság  már elutasító határozatokat hozott.)

  1. A lakosság környezettudatos szemléletformálása érdekében, a kormányzat teremtse meg annak a szervezeti, anyagi és jogi feltételeit, hogy az idős emberek cselekvően bekapcsolódhassanak a természeti értékeink megőrzésébe és gyarapításába.

 

  1. Kezdeményezzük, hogy a Magyarország 2020.évi központi költségvetéséról szóló törvény az alábbi paragrafusokban változzon meg:

  1. Az 56.§-ban módosítani szükséges az 1997.évi LXXXI. törvény 62.§ át úgy, hogy az elkövetkező években az év elejei öregségi nyugdíjemelés meghatározásakor a tervezett bruttó keresetemelés és a tervezett fogyasztói áremelkedés mértékét is figyelembe kelljen venni. (vegyes indexálás)

  2. Az 56.-ban módosítani szükséges úgy, hogy a tervezett fogyasztói áremelkedés mértékét az MNB prognózisa szerinti 3,4 % -ban rögzítse.

  3. A 10.§-ban szereplő méltányossági alapú nyugdíjemelésre szánt összeget 1.200 millió forintban állapítsa meg.

  1. Kezdeményezzük, hogy az 1997.évi LXXXI. törvény 101.§ (5) – (6) pontjában körülírt nyugdíjprémium intézkedés úgy változzon meg, hogy a folyósítás összege épüljön be az ellátott nyugdíjalapjába. (megjegyzés: 62.§ (6))

  2. Előzetesen elutasítjuk azt a sajtóban megjelent tervezetet, mely szerint a jövőben a nyugdíj folyósítása csak banki átutalással történhetne, valamint azt, hogy korlátoznák a havi kétszeri térítés mentesen elvégzett készpénz felvételt.

 

  1.  A javaslataink rendszerszerű figyelmen kívül hagyása miatt, az Alaptörvény 8.cikk (1) bekezdése alapján - a Nemzeti Választási Bizottsághoz - az alábbi országos népszavazási kérdés benyújtásával kényszerítjük ki a hatalom válaszait az alábbi kérdésekben.

a.   Akarja-e Ön, hogy az idős embereket megillető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének megteremtése érdekében az Országgyűlés hozza létre az Idősek Jogainak Biztosának intézményét?

b.   Akarja-e Ön, hogy a nemek és a földrajzi területek között napjainkban meglévő átlagos öregségi nyugdíjellátások különbségének csökkentése érdekében az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok módosításával tegye lehetővé, hogy a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő három évig Magyarországon az év elején esedékes öregségi nyugdíjemelés nagysága a jogosultak számára egyenlő mértékű legyen?

c.   Akarja-e, hogy az évenkénti nyugdíjemelés nagyságát a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő évtől úgy határozzák meg, hogy annak mértékének megálapításakor, 50 - 50 százalékban a várható fogyasztói áremelkedés és a várható bruttó keresetnövekedés mértékét vegyék figyelembe?

d. Egyetért-e azzal, hogy az időskori testi-lelki megbetegedések ellátását kiemelt nemzeti egészségügyi és szociális prioritássá nyilvánítsa az Országgyűlés?

  1. Megbízzuk a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületét arra, hogy

  1.  a legfontosabbnak tartott kezdeményezéseink érvényesítése érdekében tegyen lépéseket a közjogi szereplők, a média fórumai és a lehetséges szövetségesek felé;

b. a megyei nyugdíjas parlamentek javaslatai alapján készült „problématérképben” foglaltak, valamint a fentiekben megfogalmazottak megvalósulása érdekében keressen szövetségeseket, kezdeményezzen intézkedéseket;

  1. jogi szakértökkel való konzultációk után, folyamatosan kezdeményezze az országos népszavazási kérdések hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottságnál;

  2. a következő évben szervezze meg a felmenő rendszerű Országos Nyugdíjas Parlament V. ülését;

  1. Az Országos Nyugdíjas Parlament IV. ülése jóváhagyólag elfogadja a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület munkáját, melyet a III. ülésünk óta elvégzett.

 

Budapest, 2019 december 4.

 

  Elfogadta az Országház Felsőházi üléstermében jelen lévő 378 küldött

 

1. oldal / 2

Friss híreink

Please publish modules in offcanvas position.